[ Pobierz całość w formacie PDF ]

szeretett �rnQ
j�t. Warnstetten asszony a maga szel�d, jós�gos módj�n
megk�sz�nte �rdeklQ
d�s�ket, azt�n dolg�ra k�ldte a szem�lyzetet,
mert tudta, hogy az ura f�l�slegesnek tartja az ilyesfajta jeleneteket.
Hermann Warnstetten azonnal a szob�j�ba sietett. Nem akart a
tan�ja lenni, hogyan �nnepli anya �s l�nya  �rzelgQ
sen a viszontl�t�st.
�gy a k�t nQ
kettesben maradt. Az anya mosolyogva n�zett k�r�l a
nappaliban.
 Milyen �nnep�lyesen feld�sz�tett�l itt mindent, kicsi Len�m. Alig
ismerek a h�zra ebben a vir�g�z�nben!  mondta mag�hoz �lelve a
l�ny�t.
Lena �desanyja l�b�hoz telepedett a f�ldre.
 Kedves anyusk�m, minden szomsz�d �s bar�t k�ld�tt neked
vir�got. Most pedig mes�lj! Nagyon rossz volt? Sokat szenvedt�l?
Teljesen meggyógyult�l?
 Igen, gyermekem, szerencs�re teljesen. M�g n�h�ny napig
pihenek, azut�n ism�t a r�gi szorgalommal j l�thatok munk�hoz.
Igaz�n nem szenvedtem sokat. De rajtad l�tom, hogy nagyon aggódt�l
�rtem. S�padt �s meggy�t�rt az arcocsk�d, kisl�nyom. Sokat dolgozt�l,
ugye? K�pzelem, apa milyen morózus volt. T�l sok teher nehezedett
gyenge v�ltadra, kicsim. De mostantól nem leszel egyed�l! Seg�tek
megint.
Aggódó pillant�ssal f�rk�szte a l�ny�t, majd hirtelen kiegyenesedve,
k�t kez�be fogta Lena arc�t.
 Mi van veled, kisl�nyom? Valami ismeretlen, f�jdalmas von�st
l�tok rajtad, �s a tekinteted sem a r�gi. Nagyon rossz volt ap�val? Vagy
valami m�s nyomaszt?
Lena anyja �l�be rejtette az arc�t. Megremegett. Nagy erQ
fesz�t�s�be
ker�lt, hogy legyq
rje felt�rQ
k�nnyeit, �s nyugodtnak l�tsszon.
K�m�letesen kellett �desanyj�val k�z�lnie azt, amit nem halogathatott
tov�bb. �sszeszedte mag�t, �s mosolyf�l�t erQ
ltetett az arc�ra.
 Igaz�n rendbe j�tt�l, dr�ga anyusk�m?  k�rdezte.
 Igen, kisl�nyom, sQ
t, eg�szs�gesebb vagyok, mint b�rmikor az
utóbbi �vekben. De ismerlek, te valamit titkolsz. Valami �j gond
nyomja a lelked. T�rt�nt valami, am�g t�vol voltam? �, Istenem, �gy
�rzem, valami ismeretlen sz�rnyq
s�g v�r r�m! Ap�val f�gg �ssze? Sok
p�nzt kellett fizetnie a professzornak. Jaj, kisl�nyom, hogy aggódtam a
p�nz miatt& Besz�lj v�gre! Tudom, hogy �jabb csap�s leskelQ
dik r�nk!
Lena gyeng�den megcsókolta.
 Nyugodj meg, anyusk�m, �rt neked, ha izgatod magad!
 Dehogyis, csak a bizonytalans�got nem b�rom elviselni. Tudod azt
te nagyon jól. Ha m�r l�tom, milyen szerencs�tlens�g s�jt, nyugodtabb
vagyok, mint amikor csak sejtem. Csak nem Freddel t�rt�nt valami?
 Dehogyis, anyusk�m. Fred a napokban hazaj�n l�togatóba, hogy
viszontl�sson. Nyugodj m�r meg! Elmondok mindent. Ne ijedj meg,
szó sincs sz�rnyq
s�grQ
l. Csak azt akartam, hogy tQ
lem tudd meg.
�desanyja nehezen szedte a levegQ
t.
Lena l�tta, mennyire f�l az anyja, �s ez megk�tszerezte az
igyekezet�t, hogy b�tran viselkedjen.
 Anyusk�m  kezdte, mik�zben mosolyogni prób�lt  , ne v�gj m�r
ilyen ijedt arcot! V�g�l is semmi baj nem t�rt�nt, csak& eljegyeztem
magam.
Anna Warnstetten fell�legzett, de m�g mindig f�lve �lelte �t a
l�ny�t.
 Csak nem Heinz Romitten a vQ
leg�nyed? �, ti balga fiatalok!
Sz�m�tottam r�, de mind a ketten nagyon szeg�nyek vagytok. Ap�d
beleegyezett? Megl�sd, a Jóisten megseg�t benneteket, a szerelem
pedig mindent legyQ
z.
Lena kibontakozott az anyai �lel�sbQ
l, �s halotts�padtan h�tr�bb
l�pett. Mag�ra k�nyszer�tett mosoly�ból m�g mindig maradt egy kev�s.
 Nem Romittennel jegyeztem el magam. Az lehetetlen volt, �s
megfontoltan kellett cselekedn�nk&
Anna asszony l�tta, hogy Lena mosolya nem Q
szinte.
Elszorult a sz�ve, mert tudta, mennyire szereti a l�nya Romittent.
 Megfontoltnak kellett lennetek? Ha valaki szerelmes, akkor a
sz�v�ben kev�s hely marad a megfontolts�gnak. Amikor r�gebben errQ
l
besz�ltem, hallani sem akart�l róla. Most meg te mondsz ilyeneket,
arcodon k�nyszeredett mosollyal. Mi t�rt�nt?
L�n�nak elfogyott az ereje. Kez�be temette az arc�t, �s keserves
zokog�s r�zta a test�t. Warnstetten asszony r�m�lten karolta �t.
 Lena! Biztosan ap�d van a dologban. Ugye, Q
seg�tett, hogy
megfontolt l�gy?
 Mama  szipogta a l�ny  , ne t�rQ
dj a buta k�nnyekkel!
Anna asszony Lena fej�re tette a kez�t, �s hirtelen f�jdalom �radt
sz�t az arc�n.
 Szóval az ap�d  mondta keserq
en.  Biztosan megfelelQ

vQ
leg�nyrQ
l gondoskodott, akinek tele a t�rc�ja.
A l�ny ijedten n�zett �desanyja szem�be. Idegen�l csengett a hangja,
�s a tekintet�ben hideg, kem�ny kifejez�s jelent meg. Nyoma sem volt
szem�ben a megszokott gyeng�ds�gnek.
 Anya!  ki�ltott fel Lena.
�desanyja aggódóan �t�lelte.
 L�tom, mennyire szenvedsz. �n mindent t�relemmel elviseltem,
amit ap�d tett velem, de a gyerekeimet nem teheti boldogtalann� csak
az�rt, hogy n�h�ny kellemes ór�t szerezzen mag�nak. Ezt m�r �n sem
tudom t�relemmel n�zni. Ki vele, kinek adott el?
Lena r�m�lten kapaszkodott az anyja kez�be.
 Nyugodj meg, anyusk�m! �gy aggódom �rted!
Anyja l�zas nyugtalans�ggal f�rk�szte.
 Besz�lj, Lena ! Ki a vQ
leg�nyed?
 Franz Borkenhagen  suttogta Lena
 Szóval Q
!  mondta Anna asszony szokatlanul ijesztQ
hangon.  P

azt�n t�nyleg ap�d �zl�se szerint való ember! Durva, �lvhajh�sz alak, [ Pobierz całość w formacie PDF ]