Podobne

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

KésQbb tudtam meg, hogy négy embert tapostak agyon a
körmenetben, fejüket a zarándokok és mulatozók buzgó lábbal a
macskakQbe tiporták. De a körmenet szent volt, tömör falként
haladt elQre a tömjénnel és vallási tébollyal megmérgezett
sokaságban. Nem láttam, amikor a férfi elesett. De hallottam a
kiáltást, elQbb egy hangot, aztán egy kórust, amint gyors
válaszként meghaladta hangerQben mindazt, amit korábban
tapasztaltunk. Felugrottam a tengelyre, hogy lássam, mi történt,
de még akkor sem fogtam fel a jelentQségét.
A körmenet végén egy botladozó barát esett össze. A
hQségtQl, gondoltam futólag, vagy a tömjénfüsttQl. Kis
csoportosulás támadt körülötte; fehér bQre megvillant, amikor
szerzetesruháját megoldották. A körülállók felhördültek,
felnyögtek, majd mintha hullám kelt volna, pár lépést hátráltak.
Másodperceken belül a hullámzás, mint eltérQ irányú felszín
alatti áramlás, megfordította az emberek árját, akik most
ahelyett, hogy a körmenet után nyomakodtak volna, minden
erejükkel az ellenkezQ irányba törekedtek, és a megújuló
ellenirányú mozgásban dülöngéltek a szekerek, a tömegbQl
pedig többen a szekerekre is felmásztak, annyira hajtotta Qket a
vágy, hogy elmeneküljenek onnét. A körmenet nem volt többé
szent; miközben a történteket figyeltem, a sor megremegett, és
több helyen is felbomlott, a Szent Szqz oldalra dQlt, és
elvesztette a koronáját, amikor hordozói megszöktek.
És akkor meghallottam a kiáltást, a bánat vagy a rémület éles
jajveszékelését, amely fölé egyetlen hang emelkedett, mint a
harsona szava:
 La peste! La peste!
Próbáltam kivenni, mit kiabálnak, igyekeztem
megkülönböztetni az ismeretlen dialektusban kiejtett szavakat.
Bármit kiabáltak is, futótqzként terjedt a tömegben. Verekedés
tört ki a menekülni próbálók között, volt, aki felkapaszkodott az
utcát szegélyezQ házak falára, de akadt olyan is, aki
kétségbeesett igyekezetében a hídról a folyóba vetette magát.
Felálltam, hogy lássam, mi történik, de közben elszakadtam a
többi szekértQl. Kicsit elQrébb LeMerle a kancája véknyát
csapkodta, hogy gyorsabb haladásra ösztökélje. De a tömeg
minden oldalról körülvette, a szekér oldalának feszülve
himbálták, a levegQbe emelték. A sokaságból arcok meredtek
rám. Elkaptam egyikük pillantását, és megdöbbentett a belQle
sütQ gyqlölet. Fiatal lány volt, kivörösödött, kerek képét
eltorzította a rettegés és az iszonyat.
 Boszorkány!  üvöltötte felém.  MéregkeverQ!
Bármi történt is, egyre jobban elharapódzott. A kiáltás úgy
pattogott elQttem, mint a tó vizén kacsázó kQ; egyre sebesebben
terjedt, és csak azt leste, hol csaphat le. A felkorbácsolt gyqlölet
áradássá dagadt, és most ellenem fordulva azzal fenyegetett,
hogy magasba emeli a szekeremet.
A lovammal küszködtem, amely többnyire nyugodt pára volt,
de a lány olyan erQsen sózott rá a tomporára, hogy az állat félig
felágaskodott, és megpatkolt patáival a levegQben kapált. A lány
felsikoltott, én visszarántottam a gyeplQt, nehogy a ló eltapossa
az elQttem állókat. Minden erQmre és figyelmemre szükségem
volt, de az állat ennek ellenére megriadt, ezért varázsigét kellett
súgnom a fülébe, hogy megnyugodjon, és mire végeztem, a lány
már eltqnt a tömegben, és a rettenetes gyqlölethullám is
továbbgördült.
ElQttem azonban LeMerle került bajba. Láttam, hogy kiabál
valamit, de a sokaság elnyelte a hangját, én pedig túl messzire
sodródtam, hogy megértsem, mit akar. Lova, egy ideges kanca,
iszonyatosan megrémült, de a boszorkány! és a méregkeverQ!
kiáltások túlharsogták a nyihogását. LeMerle megpróbálta
megfékezni a lovát, de nem bírt vele: egyedül volt, a tömeg
elvágta tQlünk, és most a tömeg feje fölött pattogtatta ostorát,
hogy meghátrálásra kényszerítse Qket. A szekér tengelye nem
bírta tovább a megterhelést, elroppant, mire az ostorral mit sem
törQdve kezek sokasága kapaszkodott a kötelekbe. LeMerle-nek
nem volt hova menekülnie, elkapták. Valaki földet vágott az
arcába, amitQl kibillent az egyensúlyából, és a kezek
megpróbálták lerángatni a bakról. Valaki igyekezett közbelépni
 halk rendet! rendet! kiáltást hallottam (talán egy hivatalos
személy lehetett), amikor a két tábor összecsapott.
Mindeközben torkom szakadtából ordítottam, és azon
voltam, hogy eltereljem LeMerle-rQl a figyelmet. Amikor
láttam, hogy elkapták, az elQttem álló emberekkel mit sem
törQdve ösztökélni kezdtem a lovamat. LeMerle látta, hogy
megpróbálok odajutni hozzá, elvigyorodott, de mielQtt
elérhettem volna, a tömeg összezárult körülötte. Lerántották, és
miközben elvonszolták, ütések záporoztak rá. Eltqnt a szemem
elQl.
Gyalog is követtem volna, bár máris messze járt, csakhogy
Le Borgne, aki a szekéren rejtQzködött, míg áthajtottam a
sokaságon, a karomba csimpaszkodott.
 Ne légy ostoba, Juliette  súgta reszelQs hangján a fülembe.
 Hát nem látod, mi folyik itt? Nem figyeltél oda?
Vadul rámeredtem.
 De LeMerle&
 LeMerle tud magára vigyázni.  Keze keményebben
kulcsolódott a karomra; kis termete ellenére fájdalmasan erQs
volt a szorítása.  Hallgasd csak!
A fülemet hegyeztem. Még hallottam azt a korábbi kiállást,
amely ritmikusan, lábak százainak dobogásától kísérve dagadt,
mintha egy népszerq színésznQt követelnének.
 La peste! La peste!
Csak ekkor értettem meg a hirtelen rémületet, az
összecsuklott barátot, a boszorkányság vádját. Le Borgne látta
az arckifejezésemet, és bólintott. Egymásra néztünk, és egy
pillanatig egyikünk sem szólt. A szekéren túl erQsödött a
kiabálás.
 La peste!
A pestis.
10
e&
1610. július 16.
Végre oszolni kezdett a sokadalom, de én még mindig rémült
lovam csillapításával voltam elfoglalva. Bouffon megfékezte az
övét, és közvetlenül az enyém mellé terelte, Hermine pedig, aki
megpróbált áthajtani a hídon, most tehetetlenül nézte a
szétforgácsolódott kerék maradványait. A többieknek nyomuk
sem volt. Talán foglyul ejtették Qket is, akárcsak LeMerle-t.
Talán elmenekültek.
Alig vettem tudomást Le Borgne figyelmeztetésérQl.
Leugrottam az útra, és a menet után futottam. A szobor
hordozóinak fele eltqnt, a többiek igyekeztek a teret uraló nagy
márvány szökQkútnak támasztva egyensúlyba hozni az
emelvényt, miközben néhányan a Szqzanya szobrát tartották,
nehogy leessen. Az úton több test is hevert: hívek, akiket
összetapostak vagy az épületek falának szorítottak. LeMerle
szekere az oldalára borult, utasának se élve, se halva nem volt
nyoma. [ Pobierz całość w formacie PDF ]




Powered by MyScript